Egy új kutatás szerint Magyarországon a nemzetközi átlagot meghaladóan nőtt a napenergia felhasználása, szélenergiát viszont egyre kisebb arányban használunk. Globálisan a kép még mindig inkább borús, bár vannak pozitív fejlemények.
A globális energiafelhasználást vizsgáló részletes tanulmányt jelentetett meg az Ember nevű think-tanktől. Ebből kiderül, hogy az emberiség jól, de nem elég gyorsan halad a klímavédelmi intézkedésekkel.
A jelentés szerint a globális szénfelhasználás 2020-ban négy százalékkal esett 2019-hez képest, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy teljesítsük a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célt, mely szerint a század végére legfeljebb 1,5 fokkal emelkedjen a Föld éves átlaghőmérséklete.
Mert bár terjednek a megújuló energiaforrások, de 2020-ban a világon termelt elektromos áram 61 százaléka még mindig szénerőművekből származott. A szénerőművek leszerelésében is volt előrelépés, de a még működő kapacitás 77 százalákával rendelkező Ázsiára fontos szerep hárul a klímavédelem felgyorsításában.
Emellett világszinten további negatív folyamatok is zajlanak. Egy ilyen, hogy a zöldenergia térhódítása ellenére 2020-ban nagyobb volt az energiaszektor károsanyag-kibocsátása, mint 2015-ben, a Párizsi Klímaegyezmény aláírásakor. Pedig a szél- és napenergia már 9,4 százalékát teszi ki a globális energiamixnek, ami a duplája a 2015-ös 4,6 százalékos szintnek.
A jelentésből kiderül, hogy a rekordméretű szénfelehasználás-visszaesés elsősorban a szél- és napenergia elterjedésének köszönhető. Ehhez a világ legnagyobb energiafelhasználói, a G20 országok is alaposan hozzátették a magukét. Kínát leszámítva mindegyikben csökkent a szénfelhasználás, és nőtt a megújulók aránya az energiamixben. Az USA-ban ugrott ez meg a leginkább, ott Törökországhoz hasonlóan az energia 12 százaléka már ezekből érkezik.
Kína nem mond le a szénről
Az EU-ban is jelentős előrelépés volt, a leglátványosabban a németek növelik a megújuló kapacitásukat. A német energiafelhasználás 33 százaléka már megújulókból származik. Az Uniót elhagyó Egyesült Királyság sem áll rosszul, ők 29 százalékra tornázták fel ezt az arányt 2020-ban.
Zölddé lett olajszörny, közösségi napelem – jól lehetett keresni a bolygó megmentésén
Kína is növelte a megújuló kapacitását – annak ellenére, hogy a nőtt a szénfelhasználás az országban, és a világ szénből előállított elektromosságának az 53 százaléka a kelet-ázsiai országhoz kötődik, a megújulókból származó energia 9,5 százalékot tesz már ki.
A legnagyobb szénfelhasználók azonban mind csökkentették a felhasználásukat 2020-ban: az Egyesült Államok 20, Dél-Korea 13, India öt, Japán pedig egy százalékkal használt kevesebb szenet elektromosság előállítására, mint 2019-ben.
Ugyanakkor Indonézia, Oroszország és Szaúd-Arábia még mindig a nullához közeli megújulót használ fel.
„Messze nem haladunk elég gyorsan. A szénfelhasználás visszaesése a járvány alatt még mindig nem volt elég nagy, 2030-ig a jelenlegi 80 százalékával kellene kevesebbet használnunk, hogy tartani tudjuk a 1,5 fokos célt. Elegendő tiszta forrású energiára van szükségünk. A világ vezetőinek fel kell ébrednie” – kommentálta a tanulmányt Dave Jones, az Ember vezetője.
Példamutatók és utolsók között kullogók is vagyunk
A tanulmány részletesen elemzi számos ország energiamixét, így Magyarországét is. A hazánkra vonatkozó számok azt mutatják, hogy a napenergiafelhasználásunk 2020-ban 18,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Ezzel a globális átlag fölött teljesítünk, ugyanakkor egyre inkább beérik az, hogy a magyar kormány 2011-ben gyakorlatilag megtiltotta szélerőművek építését. 2019-hez képest 2020-ban 13 százalékkal esett az ebből származó energiafelhasználásunk.
Összehasonlításképp: a megújulók bevezetésében az EU-ban élen járó Németország csak 9,9 százalékkal tudta növelni a napenergia-kapacitását, a szélerőművei pedig szintén 6,8 százalékkal több energiát termeltek az országban. Közben a szénfelhasználás 21,7 százalékkal, a nukleáris energia-felhasználás pedig 14,4 százalékkal esett vissza.
Nálunk 8,7 százalékkal esett a szénfelhasználás, Paks pedig 1,4 százalékkal termelt kevesebb áramot. Jelentősen, 12 százalékkal nőtt a vízi energiából származó áramfelhasználásunk (bár ezt egyre kevésbé lehet zöldnek nevezni), valamint a tanulmány szerint kiugróan, mintegy 311 százalékot kitevően ugrott meg az „egyéb megújulókból” származó energia. Ebbe a kategóriába tartozik a biomassza vagy a geotermikus energia felhasználása.
Nyitókép: Szélerőművek Mosonmagyaróvárnál Fotó: Dobos Róbert / Wikimedia