Egy ma már szinte elképzelhetetlen találkozón született az Eszínházat üzemeltető alapítvány, Csele kalapjából húzták ki az első darabot. A járvány miatt robbant be a színházi streaming, azóta a legtöbb színház megjelent az online térben, a legtöbben a pandémia után is folytatni akarják. A jelenség egy rég kihalófélben lévő gyakorlatot is feltámaszt, hiszen majd’ egy generációnyi színházi életnek nincs maradandó lenyomata.
Vajon mi vesz rá egy jól menő ügyvédet, hogy egy olyan veszteséges ágazatba öljön pénzt, időt és energiát, mint a színház? Ezen gondolkodtam, amikor az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyfélvárójában Hegedűs Gyula, 1917-es kiadású „A beszéd művészete” című kötetét lapozgattam. Ritka madár az antikvár könyv egy ügyvédi irodában, ahol általában üzleti és közéleti magazinokat, szaklapokat raknak ki az ügyfelek elé. A mögöttem lévő polcon sorakozó régi, kopott, tipikus „könyvszagú” verseskötetek, antológiák, regények viszont éles kontrasztban állnak a modern, ízléses váróteremmel, a szürke és piros fotelekkel, a szemközti polcon várakozó iPadekkel, talán csak a Károlyi utca impozáns látványával nem. „Szerettem volna behozni pár antikvár könyvet a hangulat miatt” – magyarázza az iroda partnere, Légrádi Gergely, ahogy bekísér a tárgyalóba.
Légrádi Gergely ügyvéd, az iroda egyik alapító partnere. Egyetemi előadó és író, nemrég jelent meg az ötödik szépirodalmi kötete. Emellett az Alapítvány a Magyar Színházakért nonprofit szervezet alapítója, ebbéli minőségében pedig az Eszínház online streaming szolgáltató első embere is.
