Ez már rég nem a nyolcvanas évek, de egy dolog nem változott: még mindig komoly kihívás dolgozó anyának lenni – írja véleménycikkében a New York Times-on Kim Brooks. A Small Animals: Parenthood in the Age of Fear című könyv szerzője cikkében feszegetett kérdések Amerikán túl érvényesek Magyarországon is: ha szűk egy évnyi világjárvány elég volt ahhoz, hogy leépítsen három évtizednyi fejlődést, akkor tulajdonképpen mennyire volt valós a haladás?
Ha nem teheted meg, hogy egy szegényebb nőnek fizess a munkájáért, vagy magániskolába járasd a gyerekedet és kínosan hallgass a költségeiről, akkor beszorulsz az alulfinanszírozott és túlszabályozott iskolák és iskola utáni programok lehetőségei közé – kezdi gondolatmenetét Brooks.
A jelen nem tűnik fenntarthatónak, a nők nem akarnak visszafelé haladni, ugyanakkor mindannyian saját karrierjükre és családjukra koncentrálnak. Kiút nincs, de ha elég keményen próbálják, lehet út felfelé – a feminizmus pedig jó motiváció a státusz megszerzéséhez. Legalábbis így volt ez a Covid-19 berobbanása előtt. Az elmúlt évben azonban mindez megváltozott, írja Kim Brooks a New York Times oldalán.
