Próbáltunk a korábbi közétkeztető céggel egyezkedni, mert annyira kevés család fizetett elő az ebédjükre, de nem is értették a minőségi kifogásainkat, meg nyilván túl kicsi megrendelő is voltunk ahhoz, hogy érdekükben állt volna változtatni – mondja Szabó Éva, a solymári Fészek Waldorf Általános Iskola háziasszonya, honnan indult a saját konyha iránti igény hét évvel ezelőtt. A szülők hamar rájöttek, hogy csak akkor kapnak igazán jó ebédet a gyerekeik, ha maguk főzik meg nekik. „Az elégedetlenségből jött az álom, aztán elkezdtünk gondolkodni, hogyan tudnánk megvalósítani.”
Az első évben azonnal 240-re nőtt az iskolában ebédelő gyerekek száma, míg a korábbi szolgáltatónál csak 30–40-en fizettek be. A hírük szájról szájra terjedt a környéken, a második évben két ovit húztak be, aztán egyre több iskolát – főleg Waldorfokat, később pedig a Budapest School pár tanulócsoportját is –, és egy pályázatból hamar megvették az első szállítóautójukat is. Idén első önkormányzati ügyfelük is meglett: a pilisborosjenői általános iskola. Manapság már napi 500–550 gyereknek főznek, a bevétel tavaly 60 millió forint volt, és ennél nagyobbra nem szeretnének nőni, mert akkor már a tömegtermelés irányába kellene elmozdulniuk. Ez pedig ellenkezik azokkal az alapelvekkel, amiket fontosnak tartanak, és nem akarnak feladni.
„Amikor ott tartottunk, hogy reggel egy egész óráig tartott a hagymát felvágni, éreztük, hogy meg kell vennünk végre az aprítógépet” – nevet Éva. De a krumplit továbbra is maguk hámozzák, mert a koptatógép után vegyszert kellene használni, azt a kompromisszumot pedig nem hajlandók megkötni. Amiből lehet, bió minősítésűt szereznek be – így például a mézből és a vegán alapanyagokból –, de a húsnál és a zöldségeknél ez már nem férne bele a költségvetésbe. Ráadásul igyekeznek helyi termelőktől vásárolni, márpedig azt a mennyiséget, amire szükségük lenne például zöldségekből, Pest megyében nem termelik meg, így csak távoli ökológiai termelőktől lehetne beszerezni.
A Waldorf-szellemiséghez méltón sok gabonát is használnak, például kölest tesznek még a paprikás krumpliba is, illetve árpát adnak a rizshez. Nem tesznek semmibe sem rántást, a levesbe tészta helyett magokat raknak, és a – számomra legalábbis – az iskolai uzsonna egyik mélypontját jelentő, Piros Arannyal megkent fehér kenyér helyett például őrölt magokkal elkevert paradicsommal kent teljes kiőrlésű péksüteményt adnak a gyerekeknek.
A gyerekeinknek főzünk
„Otthonról hoztam be az egyik kedvencünket: sima vaj összeverve őrölt szezámmal” – mondja Borszéki Andrea, aki szintén az alapítás óta a szövetkezetben dolgozik. Nem jártak ilyen jól a lencsekrémükkel: akárhogy is módosították a fűszerezést, nem kérték a gyerekek. Most a teljes kiőrlésű kenyérben is próbálják picit visszavenni a teljes kiőrlésű liszt arányát, hogy népszerűbb legyen, aztán szép fokozatosan később majd nyilván újra növelik. „Mindannyiunknak vannak gyerekei itt az iskolában, így lényegében a gyerekeinknek főzünk, vagyis a legerősebb, legőszintébb visszajelzést kapjuk” – teszi hozzá Szabó Ágnes, aki szintén alapító és szintén dolgozó.
Az alternatív iskolákban szinte természetes, hogy többen kérnek vegetáriánus vagy vegán étrendet. Ez akkor jogszerű, ha ezek a családok nyilatkoznak, hogy ők vallási okból így étkeznek.
A közétkeztetési rendeletben előírt sómaximumot igyekeznek tartani, bár meglepte őket, hogy a Waldorf-iskolában is a hagyományos, magyaros étrend szerint táplálkozik a családok nagyobb része. „Az elején erősen ment a sóbiznisz – nevet Éva –, voltak dílerek, ott lapult a zsebükben az otthonról becsempészett só, de szép lassan azért tudjuk formálni a gyerekek ízlését és táplálkozási kultúráját, még ha vannak is mélypontok.”
Mivel az iskolai étkezést az állam támogatja, a legdrágább ebédmenüjükért sem fizet többet a szülő 1240 forintnál – és ez már az úgynevezett reformmenü ára, a középiskolai korosztálynak megszabott adagra. A legolcsóbb az óvodásoké, amiért – 50 százalékos támogatás mellett – körülbelül 300 forintot fizetnek a szülők. „Négyfajta menünk van, és mindegyikből háromfajta adagolás, azaz tizenkét ár” – sorolja Szabolcs.
A közétkeztetési rendelet alapvetően húsos étkeztetést követel meg minden szolgáltatótól, ám a legtöbb iskolában vannak vegetáriánus étrendet követők – és az igényesebb étkeztetőcégek igyekeznek is kiszolgálni őket. Van ugyanis egy pont a rendeletben, amelyik azt mondja, vallási okokból el lehet térni az előírástól. Tipikusan az alternatív iskolákban szinte természetes, hogy többen kérnek vegetáriánus vagy vegán étrendet. Ez akkor jogszerű, ha ezek a családok nyilatkoznak az intézménynek, hogy ők vallási okból így étkeznek.
