Az ingatlanárak növekedésével egyetemben az albérletek ára is egyre magasabb, a hazai bérlők 46 százaléka a jövedelme mindegy 40 százalékát költi lakhatásra – írja a Deloitte. A könyvvizsgálócég közleménye szerint azonban volna megoldás: elég megnézni, hogyan csinálják ezt külföldön!
A járvány okozta gazdasági visszaesés miatt az átlagjövedelem még nagyobb szelete mehet lakhatásra: az ingatlanárak éves összevetésben is tovább nőttek, csak az emelkedés üteme lassult, miközben Budapesten már átlagosan 160 ezer forint felett van a bérleti díj.
Európában több helyen működnek piaci alapú bérlakásprogramok.
Ezek általában állami támogatásokkal valósulnak meg, és lényegük, hogy alacsony
áron nyújtanak megfelelő lakhatást az alacsonyabb jövedelműeknek. Ugyanakkor ez
nem segélyezés, mindenki fizet a lakhatásért – nem mindegy azonban, hogy
mennyit, és hogy marad-e vacsorára való a hó végén.
