Az EU nem fog szétesni, de a forráselosztása átalakul, és a válságsegélyek felosztásakor Magyarország nem lesz a legjelentősebb kedvezményezettek között, mert nem tartozik a járvány által leginkább sújtott országok közé. Geopolitikai átalakulás, a termelési struktúrák átrendeződése jöhet, a válságból való kilábalás hosszú lesz, és nem ugyanott fogjuk folytatni, ahol a járvány előtt abbahagytuk. Négy szakértő beszélt a várható jövőről a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) mini pénzügyi online konferenciáján.
A HBLF szokásos pénzügyi csúcsát az online térbe helyezte, és „mini pénzügyi csúcsok” keretében elemzi mostanság az aktuális, a világjárvány miatt kialakult gazdasági helyzetet. A legutóbbi beszélgetésen a gazdasági újraindításról négy nemzetközi szakértőt kérdezett az egyesület elnöke, Czakó Borbála. Terták Elemér, a Global Legal Entity Identifier Foundation (GLEIF) igazgatóságának tagja, Dr. Cséfalvay Zoltán az Európai Bizottság (EB) spanyolországi kutatóközpontjának vezető kutatója, Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője és Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója mondták el, hogyan látják a gazdaság lehetőségeit a Covid-19 járvány után.
Az EU súlya
A magyar gazdaság rendkívüli módon rá van szorulva a külpiacokra, különösen az EU-ra – külkereskedelmünk 75 százalékának EU-tagállamok a felvevői, a tíz legfontosabb partnerünk listáján egyedül az USA nem uniós tagállam. Fontos tehát megnézni, hogy exportpiacainkat mennyire sújtotta a járvány; sokukat jelentősen – kezdte online előadását Terták Elemér, és hozzátette azt is, hogy itthon külföldi tulajdonú vállalatok állítják elő a bevételek igen jelentős hányadát (a KSH kimutatása szerint az országban működő cégek forgalmának 36%-a export, ennek négyötödét külföldi tulajdonú cégek adják). Ezen kívül természetesen a turizmusban is rá vagyunk utalva más országokra.