Komplexebb szemlélettel kell megoldani a nagyobb városokat egyre inkább folytagató parkolási problémákat. Budapesten fájóan hiányoznak a P+R parkolók, de nem mindegy az sem, hogy az újabbakat hova építik.
Az ingatlanpiaci statisztikákból látszik, hogy főváros belső kerületeiből sokan költöznek nemcsak a város peremére, de az agglomerációba is. Ez ugyanakkor azzal is jár, hogy egyre többen ülnek autóba, hogy a munkahelyükre bejussanak, miközben a belváros egyre zsúfoltabb, a parkolás egyre nagyobb probléma. A megoldás: minél több parkoló létesítése a város peremén a közösségi közlekedés fejlesztésével párhuzamosan. Utóbbihoz nyugodtan oda sorolhatjuk az autómegosztó-szolgáltatásokat is, de a közösségi megosztáson alapuló megoldások egyre több területen vannak jelen – főleg, ahol erőforrás vagy éppen hely híján vagyunk. A parkolás menedzselésében új, komplex megközelítésre van szükség, amiben segíthet az is, hogy rengeteg adat képződik közlekedés közben – itt az idő ezeket felhasználni.
Ha ingyen van a parkoló, tuti kocsiba ülünk
Fotó: Zeno Thysman / Unsplash
Fotó: Zeno Thysman / Unsplash
Becslések szerint az autók teljes élettartamuk nagyjából 95 százalékát töltik parkoló állapotban. A városok szempontjából éppen ezért óriási kérdés: hol? Alapvetően három fajta célból parkol az ember: hazaérkezett és leteszi az autót; ingázóként a város határában leteszi az autót egy P+R parkolóban és másik közlekedési eszközre vált; megy valahova és leteszi az autót, amíg elintézi a dolgát, dolgozik (célparkolás). Budapesten, főleg a belső kerületekben eleve igencsak magas azok aránya, akiknek az „otthoni” parkoló az utca, vagyis sokan parkolnak tartósan valamilyen közterületen.