Március 23-án jelenik meg a virtuális valóság hardvert
igénylő Half-Life: Alyx, ami bár nem egyenlő a Half-Life 3-mal, technikailag
mégiscsak az első teljes értékű folytatás a Half-Life sorozatban a 2004-es
Half-Life 2 óta (annak ellenére, hogy történeti szempontból egy előzményről van
szó). A Valve ennek megfelelően ideiglenesen ingyenessé tette az eddig
megjelent Half-Life-játékokat, én pedig kíváncsi voltam rá, hogy milyen érzés
ma, 16 évvel később játszani a kétezres évek egyik legmeghatározóbb
videójátékával. Retrokritika, modern nézőpontból.
Hosszan lehetne írni arról, hogy mit is jelentett a Half-Life 2 a maga idején, ez a cikk azonban nem a múlt megidézéséről szól, így csak röviden sorolnám fel a program legfontosabb újdonságait. Életszerű karaktermimika, minden egyes objektumra kiterjedő fizikai szimuláció és ezt kiszolgáló, részletgazdag grafika emelte ki a játékot a 2004-es mezőnyből. A november 16-i megjelenés ráadásul a Valve által fejlesztett, mostanra a PC-s játékvilágban szinte megkerülhetetlenné vált Steam nevű platform bevezetését is jelentette. Korunk legnagyobb digitális szoftveráruházának minden gamer által jól ismert kliensprogramja sokak számítógépére akkor települt fel először, amikor feltelepítették a Half-Life 2-t. A játék aktiválásához internetkapcsolatra is szükség volt, ez pedig 2004-ben még bizony sokaknál nem volt teljesíthető feltétel – jómagam is egy 56 kilobites modem szörcsögése közepette aktiválhattam a játékot, miközben a szüleim türelmesen várták, hogy újra telefonálhassanak.
[ngg src=”galleries” ids=”174″ display=”basic_imagebrowser”]
És akkor a kifejezetten magas gépigényt még szóba sem
hoztam. Nekem szerencsém volt, karácsonyra, gyereknapra, szülinapra és minden
létező ünnepre kikönyörögtem egy Geforce 4-es videokártyát, abból is a
brutálisan erős, 2.0-s shadereket támogató Ti 4200-as modellt. 2003
karácsonyának legkirályabb ajándéka az egy évvel később érkezett Half-Life 2-t
is sikeresen meghajtotta, de szigorúan DirectX 8.0-s módban. A legfincsibb
vizuális effektekhez az akkor még friss DirectX 9.0-s API támogatására volt
szükség, ilyen trükköket pedig csak nagyon kevés videokártya tudott. Ami igen,
az úgy 60 ezer forintot kóstált, ami 2004-ben még a mostaninál is sokkal
nagyobb pénz volt.